|
A misztikus élet
„Kedves papfiaim! Megvigasztalódom, ha látom, szívetek mennyire vágyódik Utánam; hogy mennyire szomjúhoztok Engem, s mennyire eltelik lelketek az Én isteni jelenlétemmel. Tudjátok meg: Én titokzatos módon bennetek élek, csak hogy Atyám dicsősége nyilvánvalóvá legyen. Éljetek tehát tisztán és menten a teremtmények rendetlen szeretetétől, nehogy ez a dicsőség ellenetek valljon ama napon.”
„Társalogjatok Velem!”
„Kedves papfiaim! Életetek legyen csendes és összeszedett. Szeressétek a szemlélődő imádságot. Szeressétek a zavartalan, szótlan visszavonultságot. Figyeljetek a lelketekben működő kegyelmi hatásokra. Gondoljatok Rám gyakran, szeressetek Velem foglalkozni. Társalogjatok Velem, ügyes-bajos dolgaitokkal forduljatok Hozzám! A misztikus kegyelem szent pillanataiban szótlanul pihenjetek Bennem. Az így nyert kegyelmek hatását akkor tapasztaljátok majd meg, amikor visszatértek a mindennapok gondjaihoz. Látni fogjátok, másként gondolkodtok, szóltok, cselekedtek; halljátok szózataimat, s meg is értitek őket nyomban. Akinek van füle a hallásra és hívásomat követi, evilági életét elveszítette Bennem, s Engem megtalált, már itt, az evilági életben.”
„Kedves papjaim, szeretném, ha nemcsak az áldozat bemutatásakor találkoznátok Velem. Találkozzatok Velem a földi élet sivár mindennapjaiban is. Találkozzatok Velem, amikor a világ összeesküszik ellenetek, amikor nektek támadnak vádlóitok, amikor igazságtalanul üldöznek titeket Nevemért.”
„Hallottátok, hogy megmondatott nektek: papok vagytok ti mindörökké, Melkizedek rendje szerint. Megértettétek, hogy utatok e világban rövid és keskeny; beleegyeztetek abba, hogy nem kívántok más örömet és gyönyört, mint az örök életét; tudomásul vettétek, hogy Velem együtt meghaltatok a kereszten, s ezt a halált ti el is fogadtátok. Akkor hát miért akartok föltámadni e világra? Miért keresitek az örök kárhozatra való megszületést? Bizony mondom nektek, amit kerestek, azt fogjátok megtalálni.”
A természetről
„Paptestvéreim! Én, Jézus szólok hozzátok. A mindennapi kenyeret, s mindazt, ami életetek fönntartásához szükséges, ne a természet adományának tulajdonítsátok. Ami jó, azt ne a természetnek köszönjétek. Az úr ti vagytok. A természet csak szolga, amely földi életetek során szolgál benneteket, s mikor e földi élet véget ér, testetekkel együtt számotokra a természet is porrá változik. Ha úgy képzelitek, hogy a természet a ti istenetek, a természettel együtt ti is örökre elpusztultok, vigyázzatok, nehogy a természet áldozataivá legyetek! Mindenben Engem lássatok, akkor nem váltok semmivé a természettel együtt. A természet szépségeiben is az Én szépségemet vegyétek észre, a természetes örömben is az én örömömnek örüljetek. Ha így tesztek, megértitek, hogy Én vagyok mindennek kezdete és vége, Én vagyok forrása a mindenségnek, s Rajtam kívül semmi nem lett, ami lett.”
Egy bűneiből megtért paphoz
„Én, Jézus, vagyok az öröm és az örök boldogság. Te pedig, boldog paptestvérem, a földi élet sötét felhői ellenére megleltél Engem. Én ugyan már réges-régen kerestelek és hívtalak, de te akkor még nem tértél Hozzám. Most viszont rámtaláltál, s Én is rádtaláltam. Enyém vagy! Légy mindenkor hűséges Hozzám, mert nagyon szeretlek. Jöjj Hozzám bátran, és ne félj! Én téged Szívemre szorítlak. lelkedbe lehelem szeretetemet, örök boldogságomat és szentséges békémet Megáldalak isteni erőmmel, hogy szeress Engem nagylelkűen és szolgáld a lelkek üdvösségét.”
A haldoklók szolgálata
„Papjaim, ti, akik Engem igazán szerettek, s életeteket is feláldoznátok Érettem, hallgassatok meg! Ha haldoklóhoz hívnak benneteket, akinek lelke távozni készül testéből, ne háborogjatok, ne zúgolódjatok! Mindent félretéve fussatok, hogy lelkét megmentsétek!”
A teremtés pillanata
Amikor Jézus lábainál térdepeltem, elétártam egyik nővértársam kérdését: „Jézusom, mondd meg, van-e különbség az Atyaistennek az egyszerű emberek, illetve a felszentelt papok iránti szeretetében teremtésük pillanatában?” Jézus így válaszolt: „Minden lélek egyenlőképpen részesül mennyi Atyám szeretetében most és mindenkor. Minthogy Atyámban a változásnak árnyéka sincs, szeretete sem lehet változó. A teremtmények azok, akik különbözőképpen fogadjátok be ezt az állandó és változhatatlan szeretetet. Az a lélek, aki alázatosan, őszintén és hűségesen engedelmeskedik akaratomnak, jobban eltelik a mennyei Atya szeretetével. De bizony mondom neked: ha egy homályos fémlemez nem tükrözi vissza tökéletesen a fölé hajló arcot, semmi kára nem származik abból. Ám a tükröt, amelyet a gondatlanság szennye letörülhetetlenül befedett, összetörik.”
A megváltó Vér szózata
„Papjaim! Most az a Vér beszél hozzátok, amely a rátok bízott lelkek üdvösségéért a keresztfáról lecsordult. E mindenható Vér tisztított és szentelt meg benneteket is. Hasonlóképpen e Vér által ti is tisztítsátok és szenteljétek meg azon lelkeket, akiket felszentelésetek pillanatában rátok bíztam. Közöljétek velük a megváltás boldogító titkát, hogy ők is ott legyenek, ahol Én vagyok, s ahová benneteket is várlak. Megváltó Véremre kérlek benneteket, ne hagyjátok elpusztulni a rátok bízott lelkeket!
Adjatok nekik egy pohár vizet, mert szomjaznak Engem.
Adjatok nekik egy falat kenyeret, mert éheznek Engem.
Adjatok nekik némi pihenést, mert elfáradtak az Én keresésemben.
Adjatok nekik szelíd szavakat, mert a világ meggyötörte őket.
Adjatok nekik őszinte imákat, mert száraz a lelkük, mint a sivatag.
Adjatok nekik mennyei orvosságot, mert a bűn megsebezte őket.
Mutassatok nekik szabadulást, mert tőrbe csalta őket a gonosz.
Papjaim! Egy lélek megmentéséért mondjatok le a világról, annak minden múló javáról, mondjatok le még önmagatokról is! Szent reménnyel eltelve forduljatok Hozzám a haldoklók lelkének távozásakor. Hallgatok hívó szavatokra, s közös erővel eltiporjuk a pokol szörnyetegét. Bízzatok Bennem! Aki halálakor az örök halál felé indul, imáitok szent ereje által az örök életbe érkezhet!”
„Halljátok meg hívásomat!”
„Leányom, úgy szeretem papjaimat, éjjel-nappal gondolok rájuk. Egészen az övék vagyok az áldozat bemutatásakor. Ott vagyok mellettük nehéz napi munkájukban, minden szenvedésükben, és mégsem vesznek észre. Mert önmagukat Elibém állítják, mert előbbre valónak képzelik magukat Nálam. Szólok hozzájuk, de nem hallanak, mert önszeretetük, féltékenységük, nagyravágyásuk, fertőző gőgjük és a hiúság mindent elpusztító sarával betömték fülüket! Így, önmagukat elvakítva, süketen élik ezt az életet, amellyel megajándékoztam őket. Papjaim! Kedves papjaim! Halljátok meg hívásomat! Jöjjetek Hozzám! Hagyjátok el azt az utat, amelyet a pokol füsttakarója tesz sötétté! Térjetek meg, mert az idő már nagyon rövid! Ha végképp elveszítetek Engem, senki sem segíthet rajtatok többé!”
„Imáidat elfogadom.”
A papokért és az Egyházért imádkoztam, amikor a Szűzanya megszólított: „Kedves Leányom! Imáid meghallgatást nyernek. Sietve jövök, hogy Egyházamat megszabadítsam bilincseiből, s megmenekítsem a kárhozat útjára tért papi lelkeket. Szeplőtelen Szívem áldása volt imáidon és vezekléseiden: Fiam kegyelmeit sok bűnbánó lélek elfogadta.” A Szűzanya tudtomra adta, hogy az engesztelés hatására nagyon sokan megtértek, közülük többen külföldön.
Rettenetes időszak közeledik
Jézus többször is elismételte: „Papfiaim! Most Szívem szól szívetekhez: olyan idők jönnek, amilyeneket még nem látott a világ. Szüntelen könyörögjetek a lelkekért és önmagatokért, hogy a mennyei Atya rövidítse meg a szenvedést, s ne hagyja elpusztítani azokat, akik imáik és engesztelésük által a világot fönntartják. Esedezzetek irgalomért!”
Késedelem
Így szólt hozzám az Úr: „Ismét mondom, ha Én magam késlekedem is, mert várom, hogy egyes papjaim még elnyerjék a megtérés kegyelmét, ti nem késlekedhettek! Minden perc késlekedéssel meghosszabbodnak a szenvedő lelkek kínjai; minden tovább nem halogatott megtéréskor a mennyország ereje diadalmaskodik.”
A közvetítő
Így szóltam Jézushoz: „Én Uram, miért általam szólsz oly gyakran papjaidhoz?” Jézus ezt válaszolta: „Nem te választottál Engem, hanem Én választottalak téged; de feltétel nélküli önátadásod, alázatosságod és buzgalmad megkönnyítette választásomat; meg is áldottam életedet sokféle szenvedéssel, hogy elhatározásodban mindenkor megerősítselek. Szócsövemmé tettelek, hogy meghallják hangomat, megértsék szavaimat, s megcselekedjék akaratomat. Ha másként tesznek, magukra vessenek.”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
