Egy szerzetesn� �s egy tiszt�t�t�zben szenved� l�lek k�l�nleges besz�lget�se. A sz�veg egyh�zi j�v�hagy�ssal rendelkezik.

MAGYAR FORD�T�S �S FORR�S:  christianae.wordpress.com

1873 november�ben a franciaorsz�gi Valognes �gostonrendi kolostor�ban �l� Marie de la Croix n�v�r hosszas s�hajtoz�sra lett figyelmes. R�m�lten k�rdezte, ki az, mivel nem l�tott senkit. Nem j�tt v�lasz, �m a s�hajtoz�s folytat�dott. Heteken �t �jra meg �jra hallotta.

1874. febru�r 15-�n ismer�s hang sz�lalt meg: „Ne f�lj, nem fogsz l�tni szenved�seimben. Marie Gabrielle n�v�r vagyok.” Egykori ap�cat�rsa volt, aki h�rom �vvel azel�tt hunyt el, 36 �ves kor�ban.

Marie de la Croix n�v�r k�rte, hogy t�vozz�k �s ne t�rjen vissza. A szenved� l�lek azonban azt felelte, hogy Isten akarat�b�l m�g sokszor el kell j�nnie, m�g csak meg nem szabadul a purgat�riumb�l.

Az �l� �s az elhunyt n�v�r titokzatos kapcsolata �vekig folytat�dott. Besz�lget�seiket 1874 �s 1890 k�z�tt Marie de la Croix n�v�r jegyezte le az al�bbi k�ziratban. A sz�veg Marie Gabrielle n�v�r kijelent�seit tartalmazza: lelki tan�csokat ad, �s v�laszol Marie de la Croix n�v�r k�rd�seire.

A sz�veg hiteless�ge

Marie de la Croix n�v�r (1840–1917) egy le�nyiskola igazgat�ja volt. �let�nek tan�i rendk�v�l j�zan gondolkod�s� embernek tartott�k, akit�l t�vol �llt a k�pzelg�s. Mint a k�ziratb�l kider�l, mindent megtett, hogy elker�lje a l�togat�sokat, tiltakozott ellen�k, s�t �gi b�ntet�snek v�lte azokat.

A n�v�r lelkivezet�je, a Pontingy-i Aty�k k�z�ss�g�hez tartoz� Prevel atya – aki k�s�bb a kongreg�ci� gener�lisa lett – ismerte �s komolyan vette a k�zl�seket. „Nagyon gondosan �rz�m kor�bbi jegyzeteit, �s sokszor �jraolvastam” – �rta a n�v�rnek 1912 november�ben.

A k�ziratot k�t neves teol�gus vizsg�lta: Mons. Pierre-Th�ophile Dubosq, a bayeux-i szemin�rium el�lj�r�ja, aki Lisieux-i Szent Ter�z boldogg� �s szentt� avat�s�nak k�noni elj�r�sa sor�n a promotor fidei tiszts�g�t t�lt�tte be, valamint az egyh�zmegyei censor librorum (k�nyvcenz�r��rt felel�s) Mons. Gontier. Mindketten kijelentett�k, hogy a k�zirat nem tartalmaz olyan �ll�t�st, ami ellenkezne a hittel vagy ne volna �sszhangban a lelki �let igaz alapelveivel.

Az eredeti francia sz�veg el�sz�r a Notre Dame de la Bonne Mort c�m� francia vall�si foly�iratban jelent meg. K�zl�s�re Giuseppe Palica (1869–1936) r�mai �rsek adott hivatalos egyh�zi nyomtat�si enged�lyt.

Az imprimatur azt jelenti, hogy a m� tartalma, noha nem r�sze az Egyh�z hivatalos tan�t�s�nak, �sszhangban van azzal, ez�rt kiad�s�nak nincs egyh�zi akad�lya.

A magyar ford�t�s christianae.wordpress.com forr�smegjel�l�ssel terjeszthet�.

1874 – Legnagyobb  gy�trelmem  az,  hogy  nem  l�thatom a J�istent

1875 – Lassan-lassan, ahogy szabadulok, tiszt�bban hall majd

1876 – Miut�n a l�lek megt�retett, Isten �tform�lja

1877 – Isten �r�mmel vesz �szre minden kis foh�szt, r�pillant�st

1878 – Akik elk�rhoznak, kiz�r�lag az�rt k�rhoznak el, mert minden�ron ezt akarj�k

1879/1 – A purgat�riumban k�l�nb�z� fokozatok vannak

1879/2 – Mi t�rt�nik a hal�ltusa alatt �s ut�n?

1879/3 – Nem halottak napj�n jutnak legt�bben a mennybe, hanem kar�csony �jjel

1880/1 – A lelkek megismerik egym�st a purgat�riumban

1880/2 – Mi a f�ldi �let p�r pillanata az �r�kk�val�s�g boldogs�g�hoz k�pest?

1880/3 – Aki nem Isten�rt �lt, annak a tisztul�s hely�n hallatlan szenved�sek k�zepette �jra kell kezdenie �let�t, hogy visszanyerje els� ragyog�s�t

1881 – Ha tudn�, mennyire jav�ra v�lik a l�leknek a szenved�s!

1882 – Isten azt akarja, hogy eljusson arra a pontra, ahol semmi sem zavarja lelke nyugalm�t

1883 – A J�isten ad mindent, ami t�rt�nik

1886 − Az Istent�l k�ld�tt kereszt keser�s�g�be mindig �dess�g is vegy�l

1887 – Az ember pontosan annyit tehet a lelkek jav�ra, amennyire egys�gben van Istennel

1890 – Megpr�b�lom elmondani, hogy mi a mennyorsz�g